13. Teszt

 - Liam? Te mit keresel itt?
- Beengedsz?- nézett rám kérdően.
- Nem is tudom. Így is bajban vagyok. 
- Kérlek.
- Rendben, de halkan!
- Köszönöm.
- Ülj le a székre.- mutattam a tárgyra, de Liam a talajt választotta.- Vagy a földre elvégre puha szőnyeg fedi.
Nem szólt semmit csak nézett maga elé. Ijesztő látványt nyújtott. Én beszélek aki úgy áll az ablaknál mint egy kövület. Megráztam a fejem majd lehuppantam mellé.
- Na jó megkérdezem még egyszer mért látogattál meg hajnalok hajnalán?- válasz a síri csend. Ebbe meg mi a fene ütött?- Talán elvesztettél valamit? Vagy valakit? Baj van a fiúkkal? Zayn leugrott az emeletről? Vagy te lökted le? Gyilkos vagy?
Liam mindegyik kérdésemre megrázta a fejét. De nem szólalt meg. Mintha megnémult, volna. Ami nem jelent jót mert akkor énekelni sem tudna. Mi lenne akkor a rajongókkal? Á rossz belegondolni. 
- Tudod mikor azt mondta halkan azt úgy értettem suttogva nem pedig úgy, hogy meg sem szólalsz!
Még mindig semmi olyan mintha a falnak beszélnék. Hangosan sóhajtottam evvel azt akartam elérni, hogy rám nézzen, de nem. Még csak oldalra se pillantott. Oké feladom. Feltápászkodtam a földről beugrottam az ágyba majd magamra húztam a takarót. Ha nem mond egy kukkot se akkor had pihenjek. Engem nem zavar, ha itt van. Legalább vigyázz rám amolyan őrző védő. Az egész fejemet ellepte a takaró. Mikor hirtelen Liam elhúzta azt.
- Hajlandó vagy megszólalni?
- Kérlek ne egyesszámba beszélj!- halottam egy másik hangot kíváncsian felültem.
- Meglepi!- tárta szét a karját a banda többi tagja.
- Na ne! Mit kerestek itt? Mondjátok elment az eszetek?
- Át mentél a teszten!- ugrott rám Zayn.
- Miféle teszten? Drogoztok vagy mi?
- A kisasszony ma elég fura dolgokat mond. Az előbb azt kérdezte, hogy gyilkos vagyok-e?!- állt fel Liam.
- Hé nem némultál meg?
- De nem ám! Minden baráttal megcsináljuk ezt aki számít nekünk. Híresek vagyunk ezért nem szabad mindent elhinnünk az embereknek még akkor sem, ha a barátunknak vallja magát. De te igaz barát vagy. Nem dobtál ki pedig elég rossz vendég voltam.
- Várjunk csak most madárnak néztetek?
- Ne így fogd fel!- szólalt meg Niall.
- Jó nem így fogom. De most, ha megbocsátotok szeretnék aludni már ha tudok úgyhogy.....
- Már itt sem vagyunk!- indult meg mindenki kivéve Harryt.
- Le ragasztottak?- húztam fel a szemöldököm.
- Beszélgessünk!
- Késő van nekem holnap dolgoznom is kell.
- Akkor munka után át jövök.
- Szobafogság!- dőltem hanyatt.- Nem mehetek sehova.
 Az ágyam besüpett Harry a mellkasomra feküdt. Arcunk egy centire se, volt egymástól. Kezeit a fejemnél helyezte el. Kísértést éreztem az iránt, hogy át karoljam, de túl félénk vagyok ahhoz. Egy félisten fekszik rajtam, de én ledermedtem. Még a vak is látja, hogy soha nem voltam ilyen helyzetben.
- Mikor végzel a munka helyen?
- Kilenckor.- próbáltam nem elpirulni, de elég nehéz feladatnak bizonyult hiszen Harry végig a számat nézte.
- Félt tízre itt leszek az ablakot hagyd nyitva!- puszilta meg az arcom majd leszállt rólam és ott távozott ahol bejött.
Én még mindig úgy feküdtem mint egy darab tégla. Kész! Azt hiszem meghaltam és a mennyekbe vagyok!
- Te jó ég Harry Styles rajtam feküdt!- ordítottam torkom szakadtából.

Ami taktikai hiba, volt a részemről mert felzargattam a családot akik egyből át is jöttek hozzám.
- Ki fekszik rajtad?- jött be apám egy baseball ütővel.
- Itt van az a göndör gyerek?- követte anyám feldúltan.
- Mi? Nem dehogy is.
- Attila a lányunk megbolondult!
- Apa el ne hidd neki.
- Nessa ideje aludnod!- utasított apám.- Gyere drágám holnap húzós napunk lesz!
- De...
- Gyerünk.- tolta ki makacs anyámat apu.
- Jó éjt.
- Neked is!- kapcsolta le a villanyt.

* Másnap este nyolc *
- Négy lába van még sem asztal. Mi az?- kérdezte Tomi.
- Ööö... szék.
- Honnan jutott eszedbe ez a marhaság? Amúgy ló a helyes válasz.
- Tamás menj a dolgodra!
- De nincs egy árva lélek ebben a kajáldában. Unatkozok!
- Akkor menj be Emmához boldogítsd őt.
- De őt nem szeretem. Nem is beszél hozzám.
- Most őszintén te váltottál már vele egy mondattal többet?
- Nem és nem is tervezem.
- Mint egy óvódás.
- Nem is!
- De!
- Nem!
- Elég lesz! Nincs senki itt nem zárhatnánk be?- vettem fel imátkozós pózomat.
- Randid lesz?
- Neeeeem!- húztam el az e-t.
- Menj!
- Imádlak!- öleltem meg.
- Sok sikert a nem randihoz.- kiabált utánam.
Kint még világos volt. Van egy órám készülődni. Nem én nem készülődöm! Elvégre a barátok bármilyen ruhába találkozhatnak. Bár pizsiben nem fogok elé állni. Jó tegnap este megtettem, de annyi szóljon mellettem hogy nem álltam, hanem feküdtem.
- Na helloka!- futott hozzám Dóri.
- Jaj nagy szükségem van rád!- öleltem meg.
- Mit csinált?
- Ki?
- Harry.
- Hosszú.
- Míg hozzátok érünk a végére érsz.
 Mindent elmondtam neki. A szobafogságot, amit Harry miatt kaptam. Liam éjszakai látogatását majd a többiek felbukkanását a szobámban. Végül azt, hogy Harry rajtam feküdt.
- Akkor most randira mész vele?- kérdezte a házunk előtt.
- Nem. Ezerszer elmondtam, hogy csak barátok vagyunk.
- Ja mert lány és fiú közt van barátság. Az egyik fél mindig többet érez a másik iránt.
- Inkább menjünk be!
- Csókolom!- ordított Dóri.
- Ilyen hamar megjöttél?- jött hozzánk anyám.
- Igen mert nem jött be senki. Dóri ma itt alszik.
- Rendben.
- Mi? Hogy én Dóri?- nézett rám én pedig pislogtam párat ő egyből vette.- Ja tényleg megígértem. Feledékeny vagyok.
- Akkor mi fel is megyünk. Szia!- köszöntem el majd felhúztam a barátnőm a lépcsőn.
- Mért is alszok én itt?- dőlt neki az ajtómnak.
- Hogy segíts nekem. Olyan ruhát kell választanom ami sportos, de azért látszódjon valamim. Mondjuk a lábam.
- Mégis csak randi!
- Nem ez nem randi!
- Biztos?
- Igen.
- Akkor engedj kutakodni.
Dóri eltűnt a szekrényemben majd előhúzott egy farmer rövidnadrágot hozzá egy hosszú szürke pulcsit:

- Ez nem is rossz!
- Tudom. Öltözz mindjárt itt van.
Befutottam a fürdőbe ami a szobámmal szembe van magamra kapkodtam a ruhát a hajamat oldalra fontam és készen is voltam.
- Már csak jönnie kell!- mentem vissza.
- Szerintem megjött.
- Honnan veszed.
- Mert valaki dobálja a párkányt.
 Mosolyra húztam a számat úgy nyitottam ki az ablakot...

12. Anyai oltalmazás

Okos vagy Nessa egy géniusz. Hogy mondhattam neki ilyet? Hülye vagyok. Jobb, ha visszahúzódok. Tudjátok ne szólj szám nem fáj fejem. De ha nem szólalok meg akkor udvariatlannak fogok látszani. Isten ments, hogy ezt gondolja rólam. Mentem a menthetőt.
- Mármint... barátként szeretlek.
- Gondoltam.- mosolygott.
- Nekem mennem kéne késő van.
- Holnap találkozzunk.
- Bizony.
- Jó éjt.- puszilta meg az arcom.
 Lábam megremegett. Életemben sokszor kaptam ártatlan puszikat, de ez akkor is más, volt.
- Akkor holnap.- mondtam fülig érő mosollyal.
* Otthon *
- Á kisasszony haza tetszett jönni?- állt elém apám.
- Szeretlek apa!- öleltem meg.
Nála ez mindig beválik. Nem tud ellen állni az öleléseimnek. Első gyerek vagyok hiába. De anyukám nem ilyen ő keményebb dió ezért fogom most elkerülni. Szinte lábujj hegyen szökdeltem fel a szobámba. Gyorsan lezuhanyoztam majd álomra hajtottam a fejem.
- Jó reggelt álom szuszék.- simogatta valaki az arcom.
- Csak még öt percet kérek.- nyüszítettem.
- Rendben, de utána szeretnék veled beszélgetni.- mondta határozottan majd ki ment.
Nekem csukva, volt a szemem, de fel ismertem anyu volt a korai látogatóm. Nagy nehezen kigurultam az ágyból. Nem törődve a kinézetemmel lementem a konyhába.
- Jó reggelt.- köszöntem anyunak, és apunak.- Hát a többiek?
- Ők még alszanak.- jelentette be apa.
- Akkor engem mért nem engedtettek?
- Ülj le anyukád szeretne valamit mondani.
- Okéé. Mit tettem?
- Kislányom hány éves is vagy?- kortyolt bele a kávéjába anyu.
- Tizenhat.
- Tegnap hánykor jöttél haza?
Mi ez vallatás? Mert akkor én nem kérek belőle. De nem tehetek semmit felettem állnak.
- Öhm tízkor?
- Aha. Nem! Tizenegykor.
- Egy órát tévedtem.- vontam meg a vállam.
- Hol voltál délután?
- Dolgoztam.
- De az nem tartott tizenegyig.
- Nem.
- Akkor hol voltál olyan sokáig?
- Hát őőő izé... bankot rabolni.
- Müller Vanessa ez nem vicces. Nagyon alább hagyott az önkontrolod.
- Önkontrolom?
- Jól értetted. Tizenhat éves lánynak nem szabad egy nála idősebb sráccal sétálgatni az utcán.
- Ó, te Harryről beszélsz? Nyugi csak barátok vagyunk.- legyintettem.
- Ezt ő is így gondolja?
- Anya biztos vagyok benne, hogy igen.
- Figyelj tudom, hogy ő álmaid pasija...
- Csak, volt. Most a barátom. 
- Nessa nem vagy csúnya lány a barátságotok másba torkollhat.
- Ugyan anya tegnap randija, volt Emmával.
- Jelentéktelen. Még nem vette feleségül. Utána jártam ennek a gyereknek.
- Te kémkedtél? 
- A neten. Nagyon szoknya pecér.
- Ez nem jelent semmit.
- De nekem igen. Nem szeretnék még nagymama lenni.
- Hát ezt nem hiszem el. Hogy lehetnél nagymama? Még lese feküdtem vele.
- Látod te is úgy mondod, hogy MÉG.
- Ne így értelmezd létszíves. 
- Meddig maradnak még itt?
- Két hét van vissza a szabadságukból.
- Rendben. Akkor két hét szobafogság a büntetésed.
- Hogy mi van?
- Amíg itt vannak nem léphetsz ki az utcára!
- De anya!- nyafogtam.
- Mondom a szabályokat. Figyelsz?
- Ja.- mondtam flegma hangvételen.
- Elmész a munkahelyedre mikor vége a műszakodnak egyből haza jössz! Nem mehetsz el sehova! Ez csak két hétig fog tartani míg ők el nem mennek.
- Apa te nem mondasz erre semmit?
- Mmm.. Szépen süt a nap!
- Phh inkább megyek felöltözni.
Komolyan szépen süt a nap? Szobafogság? Nekem vannak a világon a legszörnyűbb szüleim. Becsaptam a szobám ajtaját. Kiválasztotta a ruhám.:

Hajamat szabadon hagytam.
- Hova mész?- kérdezte apu mikor leértem a nappaliba.
- Harryhez.
- Nem mehetsz sehova.- futott ki anyu a konyhából.
- Csak vicceltem. Dolgozni megyek.
- Ja. Tízre legyél otthon.
- Igenis kapitány.- gesztikuláltam majd eljöttem otthonról.
* Pizzázóban *
- Na jó kislány terítsd ki a kártyáid.- jött mellém Tomi.
- Höö? Beszélj az én nyelvemen.
- Miért vagy ilyen szomorú?
- Anyukám ki borít. Kaptam két hét szabadság vesztést. Pedig nem csináltam semmit.
- Ó nyugi hamar le fog telni ez a két hét.
- Neked legyen igazad.
- Új munkatársat kaptunk. Ő fog futárkodni.
- Szuper. Ma kezd?
- Aha.
- A pénztárnál leszek, ha kellek.
 Nem rossz ez az állás. Még csak pár hete dolgozok itt, de már nem akarok pizzát enni. Valahogy megundorodtam tőlük. Lehet azért mert majdnem minden nap ettem. Na mindegy. A kasszában matattam mindig is szerettem a pénz számolni.
- Tudod min gondolkoztam este?- lépett hozzám Harry.
- Nem tudom.
- Akkor elmondom. Barátok vagyunk, de nem tudom a telefon számod.
- Micsoda gondod van.- nevettem.
- Igen ez nagy gond. Ha valami bajod van nem tudsz felhívni.- vette elő a telefonját.
Anyukám jutott eszembe. Magyarán el tiltott Harrytől. De nem érdekekel. Amiről anyu nem tud az nem fáj neki. 
- Most, hogy számot cseréltünk mit adhatok?-  jött ki belőlem a vendéglátós.
- Már megadtad csak ezért jöttem. Ma van kedved átjönni hozzánk? Grillezünk.
- Kedvem lenne, de nem lehet szobafogságot kaptam.- fintorodtam el.
- Szóval igaz a jó kislányok szobafogságot kapnak. Meddig vagy büntibe?
- Két teljes hétig.
- Szuper.
- Te ennek örülsz? Két hétig nem jöhetek ki. Ami nem lenne rettenetes, de ti két hét múlva vissza mentek Londonba. Vagyis több mint valószínű, hogy nem fogunk többé találkozni. És te ennek örülsz?!
- Nem úgy értettem...
- Hagyjuk...- meg sem várva a magyarázatát el jöttem onnan.
 Be mentem a konyhába bebújtam a mosogató alatti szekrénybe. Hogy mondhatta azt, hogy szuper? Szóval örűl, hogy többet nem fog látni? Elegem van a mai napból.
- Te is azt játszod amit Dóri?- gugyúlt le mellém Tamás.
- Én nem azért bújokálok mert kint van a szőke hercegem. 
- Hát akkor?
- Elakarom rejteni a könnyeim.- szipogtam.
- Elszeretnéd mondani?
- A-a-a.
- Megöleljelek?
- Aha.- bújtam hozzá.
*Otthon este fél tíz*
- Megjöttem.- ordítottam.
- Végre. Segítened kell.- trappolt le Ricsi a lépcsőn.
- És mégis mi be?
- Gyere be a szobámba.
- Benem megyek abba a disznó olba.
- Kitakarítottam.
- Kitakarítottál? Mi a baj veled kisöcsém beteg vagy?- fogtam meg a homlokát.
- Ne fogdos ikább gyere.
- Na kivele mit csináltál? Kitörted az ablakot? Verekedtél? Szegta tag vagy?- szegeztem hozzá a kérdéseimet mikor beléptünk.
- Tetszik egy lány, de nem tudom, hogy nyűgözem le. Tanácsra lenne szükségem.
- Oké mondjuk vigyél neki virágot vagy csokit.
- Nessa ő a legmenőbb csaj az osztályban minden fiú adott neki csokit virágot.
- Ha tényleg így van akkor ad önmagad. Hallgasd meg. A legfőbb a kommunikáció és ez kórtól fügetlen. 
- És mi van, ha nem tetszek neki? Ha nem akar tőlem semmit?
- Ricsi tizenhárom vagy rengeteg időd van csajozni. Hidd el nekem ez a lány oda lesz érted. Csak add önmagad és minden rendben lesz.
- Kösz. Tudod jó fej vagy.
- Köszi tudom.- kacsintottam majd ki jöttem.
A fürdőbe mentem fürödtem fogat mostam majd aludni tértem.
* Hajnali kettő *
Valaki hangosan dübörgött az erkély ajtómon. Szívem a torkomban dobogott megilyedtem. Lassan felkeltem. Kezem a kilincsre tettem. Lenyomtam.
- Szia Nessa.
- Liam? Mit keresel itt?

11. Megmentő

Nos, meghoztam a 11.részt. Örülök, hogy tetszik (vagyis a vissza jelzések ezt mutatja). Most raktam ki a tetszik, nem tetszik vélemény kutatást, ha elolvastad nyomd meg az egyiket.

előre is köszi bebe

- Haver sajnálom!- veregette meg a vállát Liam.

- Hagyatok magamra.

- Dehogyis. Ilyen állapotban nem hagyhatunk itt!

- Kifelé!- ordított.

- Jobb lesz, ha elmegyünk.- néztem Dórira.

- Oké!

Harry szemszöge:

- Ki javasolta ezt a helyet?- húzta fel szemöldökét Emma.

- Nessa. Igaza, volt tényleg nagyon szép így kivilágítva.

A Dráva partján sétálgattunk csendbe. Nem abban a jó eső csendben hanem a kínosban. Én aki szószátyárként ismert nem tud olyan témát felhozni amiről beszélgethetnénk! Már vagy két éve nem történt velem ilyen.

- És mit csináltál ma?- törtem meg a csendet.

- Semmit.

 Hogy lehet semmit csinálni? Valaki világosítson fel. Jó akkor ennyi én nem próbálkozok beszédet indítani majd ő. Jobb lesz, ha segítséget kérek. Kikotortam a zsebemből a telefonom majd rá kerestem Niallre. Mikor nagy nehezen meglett (átkozom a napot, hogy ennyi N betűs emberrel találkoztam). Bepötyögtem neki  az üzenetem. 

" Segíts ez a randi szőrnyű!"

Pár perccel később jött csak a válasz. Vajon mit csinálhatott eddig? Evett?

" Bocs én nem tudok menni krízis helyzet van, de megkérem Dórit."

Dóri szemszöge:

Szegény Zayn. Pedig én bírtam Perriet. Jó lehet, hogy csak a tehetségét szerettem, de akkor is én nem néztem volna ki ezt belőle. Szemét egy csaj lehet ilyen fantasztikus embert eldobni.

- Az én hibám nem kellet, volna feltörnöm a twitterét!- hajtotta le a fejét Nessa.

- Ugyan már ne beszélj hülyeségeket.- simogatta hátát Paul.

- Dóri lenne egy kis feladatott!- lépett mellénk Niall.

- Mond csak.

- Ha virtuális dolog akkor ne menj bele!- oktatott Vanessa.

- Nyugi nem az. Harrynek segítségre lenne szüksége.

- Mi történt?

- Nem úgy alakul a randi ahogy tervezte.

- Ez az!- kiáltott a barátnőm.

Niall furcsán nézett rá. Ő egyből kapcsol, hogy hangosan "gondolkodott" így kijavította magát.

- Egy pénz érme!- nevetett idiótán.

- Istenkém.- forgattam a szemem.

- Ki kéne mentened.

- Jó benne vagyok. De hol van?

- Dráva part.

- Nessa benne vagy egy kis mókában?

- Nem!

- Ne izélj már jó lesz.

- Azt mondtam, hogy nem! Elég, volt mára a közre működésem. Miattam van padlón Zayn is.

- Ezt nem hiszem el!- emelte fel Paul.

- Ááá tegyél le!

- Mondd csak tudsz úszni?

- Igen.

- Akkor jó!- gonosz vigyor költözött Paul arcára majd elment Nessával a hátán.

Én és Niall csak nevettünk. Nem minden napi látvány az, hogy egy kemény biztonsági őr föl akar vidítani egy "kislányt".

- Sok sikert az akcióhoz!- nézett mélyen a szemembe.

- Kkk...öszi!

Ő csak rám mosolygott majd elment.

- Hülye, hülye hülye vagyok!- ütögettem a fejem.

Anyukám nem erre tanított. Haza megyek. Ja nem előbb segítek ennek a Stylis gyereknek. De mért pont én? Elvileg Nessa van oda érte. Kiléptem a házból a Dráva úgy tizenöt percnyi séta innen. Csak kibírja addig Harry?! Amúgy sem fogja megölni Emma. Csodálkoznék, ha öt mondatnál többet beszélt volna. Apám szerint tanulnom kéne tőle. Mit? Hogy hogyan kell kussba maradni? Na köszönöm inkább nem. A barátaim így szeretnek. Bár mondjuk Nessa egyszer mikor nagyban meséltem Niallről almát tömött a számba. 

 Végre megérkeztem. Egyből kiszúrtam a "gerlice" párt. Nagyon romantikus látvány fogadott. Harry a telefonját bizgerálta Emma a földet páztázta. Ez ám a romatika. Isten óvjon tőle! Valamit ki kéne találnom, hogy egyáltalán hogyan rángatom el Harryt. Vázoljuk fel:

1. Oda megyek megfogom a kezét és eljövünk onnan.

 Nem ez túl egyszerű és én nem szeretem az egyszerű dolgokat.

2. Sí maszkot húzok és elrabolom.

 Ez még rosszabb a végén még kihívják a rendőröket.

3. Örült rajongó leszek és ha nem jön velem bele vetem magam a habokba.

 Jó lehet, hogy az örült rajongót nem kell eljátszanom, hisz az vagyok, de azért nem akarok meghalni.

4. Eltévedtem és Harry segítségét kérem.

 Jesszus, hogy tévedhetnék el tizenhat éve itt lakom.

5. Elesek és megkérem, hogy kísérjen haza.

 Megoldható. Hajrá Dóri menni fog! Legfeljebb lehorzsolod a térded vagy belegurulsz a vízbe és balszerencsédre nem tudsz úszni. Mindegy egye fene megteszem. Mély levegőt vettem majd szép közeledni kezdtem feléjük. Amikor már úgy gondoltam, hogy jó helyen vagyok ahhoz, hogy szétessek egy mozdulattal földhöz vágtam magam.

- Aúúúú!- sikongattam. Harry és Em oldalra pillantottak, de én a hátuk mögött voltam így nem vettek észre.- Mondom áúúúú!

- Úr isten Dóri jól vagy?- futott hozzám Harry.

- Igen vagyis nem!

- Hogy estél el?- értetlenkedett Emma.

- Hát úgy hogy fogtam magam és elestem.

- Haza vigyelek?

- Nem kell majd Harry. Igaz Harry?- néztem rá.

- Így van!- bólogatott hevesen.

- Egy irányba lakunk úgyhogy veletek megyek.- állt fel a szőkeség.

- Nem.- vágtam rá. - El kell mennünk a kisboltba.

- Oh értem akkor sziasztok!- intett majd elment.

- Húh ez sokáig tartott!

- Szívesen!- mondtam gúnyosan.

- Nessa merre jár?

- Nessa mi?- nevettem.

- Barátok vagyunk.

- Ja barátok.

- Hé!- lökött meg.

- Induljunk!

Egy ideje gyalogoltunk. Mind ketten elvoltunk merülve a saját gondolatainkba. 

- Te ez nem Nessa utcája?

- Nem is tudtam, hogy elneveztek róla egy utcát.- nevettem.- De amúgy erre lakom én is meg ő is.

- Höö szemtelen.

- Tudom. Az ott Vanessa?- mutattam előre.

- Igen szerintem ő az.- hunyorított.

- Fussunk hozzá!- megfogtam a kezét majd futni kezdtünk. Épp a házuk előtt állt és már be szeretett, volna menni.

- Vanessa Müller!- ordítottam.

- Hucsek Dóra!- jött a válasz.

- Na és hol marad Harry Styles?- tette csípőre a kezét harry.

- Sziasztok!- mosolygott Nessa.

- Mért vizes a hajad?- fogtam meg.

- Mert Paul bedobott a medencébe.

- Akkor a ruhád mért nem olyan?

- Mert Liam megszárította.

- Jól van csajszi én megyek. Harry jössz?

- Én még maradok. Ha nem baj?

- Nem dehogy is!- vágta rá a barátnőm.

- Oké akkor sziasztok!- öleltem meg Nessát majd eljöttem.

Vanessa szemszöge:

- Nincs kedved sétálni?- nézett rám.

- Menjünk.De gyorsan mert észre vesz minket anyu.- indultam meg.- Milyen, volt a randi?

- Phú nem éppen kellemes.

- Hát az én napom sem, volt jobb.

- Mi történt?

- Miután elmentél a randira feladatott kaptam.

- Milyen feladatott.

- Ha nem vágnál közbe elmondanám.

- Bocsi.

- Szóval az, volt a megbízatásom, hogy törjem fel Perrie twitterét. Így kiderült, hogy az a liba megcsalta.

- Hszz. ez durva. Szegény Zayn most maga alatt lehet.

- Gondolhatod.

- Mért nem jöttél segíteni nekem?

- Bocs nem, volt kedvem

- Mi az, hogy nem, volt kedved? A barátom vagy segítened kell!

- Bocsi.

- Nem nincs bocsi.

- Ne már tudod, hogy SZERETLEK!.... 

10. Hekker

- Mi ütött beléd?- téptem ki karom a marka közül.
- Bocsánat nem tudom. Elvesztettem az irányítást. Ez van, ha hazudok.
- Valljuk be nem vagy jó a füllentésbe!- nevettem.
- Tudtad, hogy nem mondok igazat?
- Bizony.
Dóri szemszöge:
Nevetséges vagyok! Itt bujkálok a konyhában. Komolyan nem ismerek magamra.  
- Kukucs!- hajolt le hozzám Tomi.
- Megtaláltál.
- Mért vagy az asztal alatt?
- Üldöznek a rendőrök!
- Várjunk csak láttam a körözési képed a tv- be. 
- De ugye nem árulsz el?!
- Kicsi lány ki elől rejtőzködsz?
- Van egy szőke hajú srác kint a vendégek között na ő előle. 
- Mért mit csinált? Bántott? Mert ha igen....
- Nem dehogy is!
- Akkor?
- Hogy az igazat megmondjam halvány lila gőzöm sincs.
- Hát akkor menj ki.
- Oké! Amint el ment.
- Ne akard, hogy én dobjalak ki.
- Jó nem kell fenyegetőzni!- álltam fel.
- Bátor vagy a végén lovaggá ütlek!
- Vicces vagy ma!
- Csak jó a kedvem.
- Talán nőci van a dologban?- vontam fel a szemöldököm.
- Szia Dóri.
- Ezt igennek veszem!- kacsintottam majd kijöttem.
- Ha látod Nessát küld be!
- Rendben.
- Dóri égen földön kerestünk.- ugrott fel Louis.
- Tádáá itt vagyok!
- Ülj le mellénk.
- Segítenem kell Nessának. Apropó amúgy hol van?
- Felszívódott Harryvel.- válaszolt Liam teli szájjal.
- Na jó ez nem úgy történt.- hangos nevetés közepette lépett be az ajtón Harry és Nessa.
- Kihűl a pizzád!- szólt Zayn Hazzanak.
- Niall kivételes alkalom ne szokd meg, de neked adom a javam.
- Nem kell, valahogy nem megy.
Erre a mondatára beállt a csend amit drága barátnőm tőrt meg.
- Ilyen a szerelem. Megváltoztatja az embert.
- Menj Tomi hív!
- Megyek. Harry sok sikert!
- Dóri gyere egy kicsit.- húzott arrébb Zayn.
- Tessék?
- Tudsz valakit aki fel tud törni dolgokat mármint verbálisan értem.
- Nessa profi informatikus.
Vanessa szemszöge:
- Értem akkor bezárunk.
- Elfogyott a liszt anélkül nem tudok sütni.- magyarázta.
- Akkor zárjak vagy...
- Menj csak majd én megcsinálom.
- Imádlak!- át öleltem majd ki mentem a többiekhez.
- Megbízatásod van!- fogta meg a kezem Louis.
- Hova megyünk?
- Hozzánk.
- Véletlenül nem tudod hova ment Harry?- kérdezte Niall.
- Randija van Emmával.
- Oh...
* Fiúknál *
- Zayn mért akarod feltörni Perrie twitterét?- értetlenkedett Dóri.
- Van egy sejtésem. Megtudod csinálni?- nézett rám.
- Nem tudom még nem, volt ilyenben részem. 
- Ideje lesz elkezdeni!- veregette meg a vállam Paul.
Bólintottam. Mély levegőt vettem majd nekiálltam a dolgomnak. 
* 1 órával később *
- Nem értem minden egyes jelszót ami hozzá közel állhat ki próbáltam.- fordultam a többiekhez.
- Ne add fel!- nézett rám kiskutya szemekkel Zayn.
- Mondd csak vannak közös dolgaitok. Itt értem mondjuk mackó neve vagy zene cím.
- Zene az van.
- Mi a címe?
- Call me maybe.
- Ez az sikerült!- ordítottam.- Feltörtem!
- Ügyes vagy!- ölelt magához Josh.
- Csoport ölelés!- kiáltott fel Dóri. Zayn te nem jössz?
- Tudtam. Itt van feketén fehéren Perrie megcsal!...

9. Barátok!

- Mit szeretnél?- fordult vissza.
- Kérlek kísérj haza!- néztem a cipőmet.
Jó tudom azt mondtam nem vagyok olyan kicsi, de erre fele sok a kutya. Na persze nem azok a kenyérre kenhető fajták akik pucsítanak és pacsit adnak, ha kérsz tőlük. Pont az ellenkezője ördögi dögök meg kergetnek bele harapnak az emberbe. Nem akarok Tetanusz kapni!
- Gyere!- sétált el mellettem.
Nem látszott rajta, hogy nagyon beszélni szeretne. Vagy csak nem kíváncsi a mondandómra. Nekem aztán mindegy eddig is meg, voltam a szavai nélkül hát akkor most sem fogom felakasztani magam. Azért elég komoly én aki directinernek mondta/mondja magát nem olvad el Harry Styles mellet. Talán azért amit művelt velem? Ki tudja lehetséges. De nekem még mindig a kedvencem (egyik az öt közül).
- Min gondolkodsz?- törte meg a csendet.
- Magam sem tudom.
- Te utálsz engem igaz?
- Egyáltalán nem. Csak...
- Csak neheztelsz rám.
- Tök mindegy lehet, hogy igen. De neked mit számít? Elvégre több száz lány oda van érted.
- Igaz.- mosolygott.- Néha az ember nem veszi észre, hogy mennyien szeretik, de azt az egyet aki utálja egyből kiszúrja. Mi lenne, ha barátok lennénk? 
- Barátok? Nekem tetszik.
- Akkor itt ezen a szent helyen ígérjük meg, hogy mi leszünk azok akik bebizonyítják, van fiú és lány között barátság.- mutatta fel kisujját.
- Ígérem!- adtam oda én is a sajátomat.
- Jó éjt.
- Neked is!- mosolyogtam majd bementem.
Harry szemszöge:
 Remélem most ezzel meg szűnt a csata köztünk. Kedves lány. Szerintem jó barátok leszünk.
- Megjöttem!- nyitottam be.
- Végre!- ugrott fel Liam majd elviharzott.
- Ebbe meg mi ütött?- néztem a többiekre.
- Nem engedtük aludni míg te meg nem jössz.- ásított Zayn.
- Már mondtam nem vagyok gyerek nem kell meg várnotok. 
- Tudjuk Louis erősködött!- mutatott Niall Lou-ra.
- Jól van na! Én vagyok a rang idős vigyáznom kell rátok.
- Mentem aludni.
- Harry tudnod kell, hogy...
- Louis majd holnap elmondod.
Most csak aludni akarok nehéz dolog a bocsánat kérés. Lefárasztja az embert. Mondjuk Nessa sem könnyíti meg a dolgom. Túl makacs.
- Emma te mit csinálsz a szobámban?
- Liam azt mondta, hogy itt aludhatok. Egy kicsit föl öntöttem a garatra és így nem engedtek el. De ha akarod el megyek.
- Nem nyugodtan maradhatsz.
- Nem akarok zavarni!- állt föl majd ki akart menni.
- Ilyen későn ne menj haza. Maradj a szobámba én majd kint alszom a nappaliba.
Vanessa szemszöge:
- Te és Harry mint barátok?- nevetett Dóri.
- Igen. Nem értem mi ilyen vicces ezen?
- Csak az, hogy te totál szerelmes vagy belé.
- Nem is!- dobtam meg egy párnával.
- Jó tegyük fel, hogy barátok vagytok. Mi van akkor, hogy ha beléd szeret?
- Az képtelenség. Megfogadtuk, hogy mi leszünk azok akik bebizonyítják, hogy van fiú lány barátság. Kisujjat is ráztunk.
- Végem van!- dőlt le az ágyamra annyira röhögött.
- Mi van Niall és közted?
- Most el rontottad a kedvem.- ült fel majd megfogta az ágyamon díszelgő mackóm és azt kezdte simogatni.
- Mit csinált?
- Semmit.
- Ez a baj?
- Pontosan. Mikor csak álmodoztam róla akkor más volt.
- Tudom miről beszélsz.- simogattam meg a kezét.
- Remete leszek!
- Én meg munkanélküli, ha nem megyünk a pizzázóba!
Harry szemszöge:
- Haveeer!- ugrott rám valaki.
Kinyitottam a szemem, de azonnal be is csuktam mert túl erős, volt a fény. Megráztam a fejem majd nem kímélve azt aki rajtam van lelöktem magamról.
- Hé te így fogadod a vendégeket?- förmedt rám.
- Josh te itt?
- Most értünk ide.
- Paul hol van?
- Ellenőrzi a környéket a többiekkel.
- A jó öreg Paul!- nevettem.
- Most megyek le tusolok mert utána Niall körbe vezet.
- Menj csak addig én eszek valamit.- mondtam majd becsoszogtam a konyhába.
- Jó reggelt!- köszöntem Emmának.
- Már délután négy is elmúlt.
- Akkor jó sokat aludtam.
- Én is ezért el is késtem.
- Honnan?
- A pizzériából.
- Ja tényleg Nessa munkatársa vagy.
- Igen.
- Akkor most mit csinálsz?
- Szerintem haza megyek. Nem érdemes már bemennem dolgozni.
- Mit szólnál, ha nyolc felé elmennénk valahova?
- Ez most randi?
- Igen az!
Vanessa szemszöge:
- Fél óra és kész lesz.- mosolyogtam a vendégre.
- Ha így haladok engem is felvehetnének!- jött mellém Dóri.
- Azért mert ilyen kedves vagy és segítesz nekem a fizetésem egy részét megkapod.
- Imádlak!
- Tudom.
- Hol van az Emma? Ilyenkor mikor tömve van az étterem nincs itt?- üvöltözött Tomi mikor benyitottam a konyhába.
- Nyugi lehet, hogy csak közbe jött valami.
- Ezért még beszédem lesz vele. Különben kész a kettes asztal rendelése. 
Megfogtam a tálcát majd kivittem az asztalhoz.
- Helloka!- nyitódott az ajtó majd megláttam Niallt.
- Szia...sztok!
- Szia!- jött kórusba.
- Dóri merre található?- kérdezte a szöszi.
- Az előbb még itt, volt. Lehet, hogy kiugrott valahova.
- Nessza beszeretnék valakit mutatni. Josh ő Nessa. Nessa ő Josh.- mutogatott Louis.
- Örülök, hogy megismerhetlek!- nyújtottam a kezem.
- De még én!- fogadta el.
- Én pedig Paul vagyok a testőrük!
- Csókolom!
- Taktikai hiba!- suttogta Harry a fülembe.
- Mármint szia!- javítottam ki magam.
- Na így már jobb!- mosolygott.
- Ügyesen hárítottál.- suttogott tovább Harry.
- Üljetek le mindjárt föl veszem a rendeléseteket.
Bólintottak egyet majd leültek. Én vissza mentem a pénztárhoz.
- Dóri te ki elől bujkálsz?- kérdeztem a barátnőmet aki a pult mögött térdelt.
- Niall elől nem akarom, hogy meglásson.
- Akkor menj be Tomihoz.
- Igaz!- helyeselt majd sietett a konyhába.
- Szia!- jött hozzám Harry.
- Már találkoztunk.
- Tanács kéne.
- Valami baj van?
- Nem, dehogy is. Nő ügy.
Nő? Ne! Harry könyörgöm ne csajozz be. Itt vagyok én. Miről beszélek nekem csak a barátom. Soha nem is lesz más.
- Emma igaz?
- Honnan tudtad?
- Női megérzés.
- Hova vigyem randira?
Egy kitörő vulkánhoz. Ezt nem mondhatom ugye?
- Vidd el a Dráva partra este gyönyörűen ki van világítva.
- Köszönöm.
- Mondd Joshnak van barátnője?- ha te így Styles akkor én is.
- Igen!
- De én úgy tudtam, hogy nincs.
- De van!
- Kérdezzük meg!- mondtam majd az asztalukhoz indultam.
- Josh kérdezhetek valamit?
- Persze.
- Bocsi el kell rabolnom!- ragadta meg a karom Harry majd kirángatott az étteremből...

8. Ki tetszik?

Mentsd a menthetőt Nessa. Ebben az esetben jobb, ha meg sem szólalsz. Igen ez az befogom a számat. Nem vagyok valami jó a beszélésben. Ezt az öcsém is tanúsíthatja. Talán órákat kéne vennem tőle?! Akkor megtanulnám, hogyan beszéljek úgy, mint egy normális ember.
- Hahó itt vagy?- kapálózott előttem Harry.
Nehogy kinyisd a szádat. Ugye nem akarsz beégni? Csak bólints egyet aztán menj tovább. Enged, hogy ő beszéljen.
- Hú már azt hittem elveszítettelek.- folytatta.- Különben sokat beszélgettünk rólatok. Rólad és Dóriról. Ez egy hét pecsétes titok amit most elmondok neked. Ígérd meg, hogy nem mondod vissza!
Bólintottam egyet majd a kis ujjamat mutattam.
- Ööö... oké.- adta oda övét.- Csak, hogy tud én ezt a kis ujj dolgot már vagy ötéves korom óta nem csináltam.
- Ideje újra kezdened.- mosolyogtam.
- Innentől kezdve csinálni fogom. Na de a titok az, hogy Niall...
- Hé sziasztok!- sétált mellénk az említett fiú.
- Niall haver micsoda meglepetés!- ölelte át zavarában Harry.
- Miről beszélgetettek?
- Hát öhm... izé tudod van az a...
- A hal populációról!-  vágtam közbe.
Harrynek tágra nyílt a szeme. Erre én fel vontam a vállam
- Igen. Nessa mesélte, hogy tenger biológus, volt a nagyapja.
- Ó az érdekes lehet. Mesélj róla egy kicsit.- kérlelt Niall.
- Szívesen mesélnék, de elég késő van. Én még a szüleimmel lakok és időhöz vagyok kötve.
- Az kár. De holnap találkozzunk nem?
- Persze, ha eljöttök a pizzázóba akkor biztos.
- Mindenképpen.
- Haza kísérlek!- ajánlotta fel göndörke.
- Nem muszáj.
- Dehogynem én rángattalak el otthonról.
Elfogadtam elbúcsúztam Nialltől majd haza indultunk.
- Hal populáció?- nevetett.
- Te sem mondtál, volna jobbat.
- De akkor is hal...
- Kérlek ne ismételgesd!- förmedtem rá.
- Nyugi csak vicceltem.
- Hahaha jót nevettem most lépjünk tovább!
- Neked tetszik valamelyikőnk?
Na helyben vagyunk. Ennek nincs jobb témája? Pff nagyképű! Honnan veszi, hogy nekem egyáltalán bejönnek a baba arcú fiúk? Hülyeség.
- És neked melyikőnk tetszik?- vontam fel a szemöldököm.
- Előbb én kérdeztem.
- Így te fogsz válaszolni először!
- Mondjuk Emma nem rossz. Sőt nagyon szép!
Hogy a... Nem nem beszélek csúnyán. Legjobb védekezés a támadás.
- Liam. Igen ő nagyon helyes.
- Liam? De mért pont ő?
- Bár élőben még nem láttam, de képeken és videókon irtó jó a felsőteste!
- Ja, de nem csak neki van izmos hasa.
- Mért kinek még?
- Nekem!- állt meg.
- Biztos. Majd Emmának megmutatod.
- Neked pedig Liam.
- Úgy legyen.
- Innen haza találsz egyedül is. Vagy esetleg hívjam fel Payne-t?
- Nem kell azért nem vagyok olyan kicsi. Menj te is hátha tart még a buli és akkor láthatod ahogy rázza magát a kis Emma.
- Megyek is.
- Jó menj. Ki tart vissza?
- Senki. Nincs itt senki olyan aki vissza tarthat. Érted senki!- emelte fel a hangját.
- Tapsoljak vagy mi kell ahhoz, hogy elmenj?
Harry grimaszolt majd tovább állt. Meg, volt a második veszekedésünk is. Szuper.
- Amúgy jó éjt!- ordított utánam.
- Neked is!
- Hidd el meglesz. Főleg, ha Emma is ott lesz!- mondta hangjában gúnnyal.
Le blokkoltam. Szívem össze szorult. Hiszen nekem ő, volt "A PASI". Nem tudtam megmozdulni. Ő zsebre vágta a kezét úgy indult el. Nem hagyhatom szó nélkül.
- Várj. Harry várj!...

7. Nem követem el...

Hát meg is hoztam a 7.fejezetet. Rettentően hálás vagyok annak aki olvassa a blogom. Köszönöm a sok oldal megtekintést és a kommikat amiket örömmel olvasok. Ma mikor fel jöttem akkor láttam meg, hogy  hét rendszeres olvasóm van nagyon KÖSZÖNÖM!

Jó olvasást xx bebe

- Beszélnünk kéne!- nézett mélyen a szemembe.

- Harry egész délután veletek voltam akkor mért nem beszéltünk?

- Nem akartam mindenki előtt megkapni a pofonom!

- Pofonod?

- Igen. De az az igazság, hogy itt se nagyon mert figyelnek minket.- suttogta.

Körbe néztem anyám a konyha ajtó széléhez lapulva leskelődött míg Ricsi és Lili a lépcső korlátnál guggolt.

- Hát igen nem a rejtőzködésről vagyunk híresek.

- Menjünk sétálni!

- Ahhoz elég késő  van meg sötét is. Nem bízom benned.

- Egy csepp alkohol se ment le a torkomon.

- Rendben, de csak egy kör.

- Egy kör.- ismételte.

Dóri szemszöge:

- Emma ne igyál többet!- vettem ki kezéből az alkoholos üveget.

- Nekem te ne parancsolj! Hol van Harry?- állt fel.

- El ment!- ültette vissza Zayn.

- De hova?

- Honululuba!- vágta rá Niall teli szájjal.

- Dóri szedd a cuccod megyünk Huknuluba!

- Még mindig Honolulu és nem megyünk mert... mert nem!

- Az lesz a legjobb, ha itt alszik.- jött mellém Liam.- Majd bevisszük Harry szobájába.

- Szegény Hazza mi vár rá, ha haza jön.- nevettem.

- Hova is ment?

- Vanessához, de azt nem mondta el, hogy mért.

- Te nem is tudod?

- Mit is kellene tudnom?

- Semmit fecsegek össze vissza.

- Okééé. Én most itt hagylak benneteket mert anyám biztos a haját tépi.

- Jól van akkor jó éjt!- ölelt át.

- Neked is. Még gyors el búcsúzom a többiektől.

Bólintott egyet majd én tovább álltam egyenesen a konyhába mentem.

- Na én mentem.

- Már is?- hangozz kórusba.

- Muszáj.

- Akkor elkísérlek.- ugrott fel Niall.

- Az jó lenne.

Ahogy kiértünk a házból be állt a kínos csend. Ettől féltem! Mikor álmodoztam róla közvetlen voltam vele most pedig feszélyezett. Csöndben mentünk egymás mellet. Hálát adtam az égnek, hogy nem lakok olyan messze.

- Hát... köszönöm, hogy elkísértél!

- Ugyan nincs mit. Én vagyis mi köszönjük, hogy eljöttél.

- Viccelsz egy álmom vált valóra.

Niall nem válaszolt semmit csak mosolygott. Teljesen megbabonázott.

- Nem mész be?- nézett rám amolyan " mi van le ragasztottak?" nézéssel.

- Ja de persze. Jó éjt.- indultam meg.

- Várj.

- Tessék?

- Öhmm... semmi. Szép álmokat.

Vanessa szemszöge:

- Szóval én nagyon meg bántam.- szólalt meg egyből ahogy kiértünk.

- Harry a megbánás nem itt kezdődik.

- De én tényleg.

- Komolyan? Ha én megbántok valakit nem érdekel ki hol látja, ha kell megalázkodom mert tudom, hogy én vagyok a hibás.

- Hány éves is vagy?

- Ez, hogy jön ide?

- Csak szeretném tudni.

- Tizenhat, de a kor cseppet se számít.

- Ahhoz képes, hogy csak ennyi vagy elég jól lehet beszélgetni veled.

- Ó várjunk csak!- álltam meg.- Ez egy bók, volt maga Harry Stylestől?

- Ne szokd meg!- fogta meg a kezem és húzott tovább.

- Milyen, volt a buli?

- Nem tudom. Ahogy haza értem a szobámba mentem.

- Na és Emma?

- Emma? Ja igen biztos a többiekkel volt.

- És honnan tudod hol lakom?

- Mi ez vallatás?

- Eltaláltad.

- A barátnőd mondta el.

- Azt a lányt egyszer megfogom ölni.

- Azért mert szívességet tett nekem?

- Részben.

- Liam szerint veszélyes vagy.

- Én? Egy légynek se tudnék ártani. Kivéve akkor, ha meg csíp.

- Nem úgy értem. 

- Akkor?

- Te olyan lány vagy aki bármelyik fiú eszét el csavarja. Ezért kerüllek. Nem akarok abba a hibába esni, hogy beléd szeretek!...