Én csak mosolyogtam mint egy vadalma. Nem tudtam megszólalni nem is ment volna. De ahogyan láttam Harry is így, volt. Ott álltunk egymást nézve. Olyan mintha ezer éve nem láttam, volna pedig csak két hét telt el. A hátam mögött a fiúk pusmogását hallottam gondolom nem értik, hogy mért nem szólalunk meg. Hát igazából magam sem tudom csak... mert.
- Azt hiszem mi most elmegyünk.- lökte ki a fiúkat az ajtón Liam.
Ketten maradtunk. A szívem hevesebben kezdett verni pedig higgyétek el így is sebesen dübörgött. Mivel szavakkal nem tudtam kifejezni magam így közelebb mentem hozzá és olyan szorosan amilyen szorosan csak tudtam megöleltem. Kis növésű vagyok mindössze a válláig érek. Beszívtam férfias illatát ami egyszerre bódít és andalít.
- El se tudod képzelni, hogy mennyire hiányzott az ölelésed, a hajad illata na meg a flegma beszéd stílusod.- mosolygott a hajamba.
- Képtelenség, hogy a flegmázásom is hiányzott!
- Pedig de. Nem tudom mért, de kedvelem a parasztokat.
- Hékás!- löktem el magamtól.
- Gyere vissza!- tárta szét a kezét.
- Először kérj bocsánatot!
- Nem kérek bocsánatot azért mert mindent szeretek benned!- lépett közelebb majd ismét a karjaiba vont.
Hát van nála kedvesebb, helyesebb ember? Nos, szerintem nincs. Ilyen meghitt alkalmakat általában megszokták zavarni és tádááá most sincs más kép.
- Kopp-kopp.- nyitott be az öltözőbe Emma.- Nahát te is itt vagy?
- Nem olyan rég érkeztem meg.
- Ja gondoltam, hogy te is itt vagy valahol hiszen a cinkos társad is csatlakozott ami szerény kis családunkhoz.
- Dórira célzol?
- Harry akkor indulunk?- mintha nem is kérdeztem, volna semmit Harryvel kezdett kommunikálni.
- Öhm... hát...- vakarta a fejét Harry.
A pumpa felment bennem. Úgy éreztem magam mintha láthatatlan lennék. Pedig aztán nem. Itt állok vörös szemekkel talpig csicsás ruhában, ez nem elég feltűnő? Harry ide-oda kapkodta a fejét. Biztos vagyok benne, hogy most dönti el melyikőnket válassza. Nem várom meg a végét.
- Nyugodtan menj csak.
- Nem haragszol meg érte?- vonta fel a szemöldökét.
Nem-e? Dehogynem. Vedd már észre, hogy miattad jöttem ide! És nem pedig azért mert én világ életemben sminkes akartam lenni. Erről szó nincs.
- Mint már mondtam nyugodtam mehetsz.- legyintettem majd elfordultam tőlük és úgy tettem mintha valamit keresnék a táskámban.
- Akkor szia!- ölelt meg hátulról majd kiment és hangosan "becsukta" az ajtót.
Hát nem így képzeltem el a viszont látást. De ez az én hibám ha leszáll a szememre a rózsaszín köd akkor senki sem tud kirángatni az álmaimból. Anyu tévedett Harryvel nem illünk össze. Mindössze csak barátok vagyunk. Se többek se kevesebbek. Emma egy kígyó. Vagy inkább egy pióca. Tudjátok ő az a csendes gyilkos fajta. Azt nézi ki belőle az ember, hogy aranyos mivel csendes, de közben pedig egy nagy pííííp (jobb lesz, ha ezt a szót képzeletben inkább kisípoljátok).
- Megölöm eskü, hogy kinyírom!- rontott be Dóri.
- Mi történt?- töröltem le egy kósza könnycseppet az arcomról.
- Veled mit történt?
- Lényegtelen.
- Nem lényegtelen! Mesélj.
- Először te.
- Az előbb láttam Emmás Harryvel kézen fogva kisétálni az épületből.
Ajkamba haraptam így akartam elkerülni a zokogást ami már a sarkon, volt.
- Erre most mit mondjak? Gondolom együtt vannak.
- És ezt csak így mondod?
- Mért, hogy kéne mondanom?- álltam fel majd körbe-körbe kezdtem járkálni.- Mi csak barátok vagyunk.
- De más is lehet köztetek.
- Köztünk? Igazad van köztünk van Emma.- nevettem fájdalmasan.
- Tudod, hogy értettem.
Bár ne tudtam, volna. Így csak még fájdalmasabb. Mért futok olyan szekér után ami soha nem fog felvenni? Hol van a női büszkeségem? Eljöttem ide avval a reménnyel, hogy talán meglátja bennem azt a valakit akit keres. Bár gőzöm nincs, hogy kit vagy mit keres egy lányban.
- Eljött az a pillanat, hogy összecsomagoljatok!- nyitott be Paul.
- Mért hova is megyünk?- vonta fel a szemöldökét Dóri.
- Mint már mondtam azelőtt mielőtt idejöttünk, volna hogy velem és a fiúkkal fogtok lakni.
Ó, szuper mindjárt kiugrok a bőrömből. Más nem hiányzott a nap 24 órájában látnom kell. Megöleltem Dót majd Louhoz mentem. Mivel nem ismerem még ki magam a városban ezért megkértem Pault, hogy vigyen el Luxékhoz mivel Lou elvolt foglalva.
4 órával később
- Végeztem.- zuhantam le az ágyra.
Kész rémálom, volt kipakolni a bőröndből. A házat már körbe jártam. Egyedül. Bizony egyedül vagyok ebben a rohadt nagy házban. Dóri edzésen van Paul a boltba ugrott le a fiúk... biztos London utcáit járják. Szerintem azt sem tudják, hogy beköltöztünk. A ház hatalmas összesen nyolc szoba van és ugyan ennyi fürdő. Nagy nappali, és konyha. Igazi legény lakás luxus kivitelben.
- Megjöttem!- kiabált Paul.
- Melyik boltban voltál? Jobban mondva melyik országban?
- Jó talán egy kicsit késtem.
- Kicsit? Négykor mentél el és már nyolc óra van. Na és a fiúk merre vannak?
- Egy rendezvényre hivatalosak és ugye bár én vagyok a testőrük így elkellet kísérnem őket. De Harry nem, volt velük. Egy kicsit aggódom.
- Nem kell Emmával randizgat.
- Emma? Az a szőke lány?
- Az az.- bólintottam miközben kipakoltam a papírtáskából a cuccokat.
- Szerinted össze illenek Harryvel?
- Mit szólnál ha ma meleg szendvicset vacsiznánk? Csinálok a fiúknak is.
- Kérlek válaszolj.
- Nem én vagyok a jó Isten, hogy megállapítsam ki illik és ki nem egymáshoz.
- Szóval nem illenek össze!
- Én nem ezt mondtam.
- Hát persze.
Nem, volt értelme veszekedni vele Elkezdtem készíteni a szendvicseket. Más fél óra alatt el is készült.
- Szia szia szia!- futott a konyhába Niall majd megölelt.
- Végre, hogy haza értetek!
- Elég gagyi, volt a buli. Dóri?
- E...- nem tudtam befejezni mert becsapódott az ajtó.
- Megjöttem!
- Most már itthon van.- mosolyogtam.
- Akkor én..én.. most.
- Szia Niall.
Most mondjátok meg hát nem cuki? Szerintem bele szeretett a barátnőmbe.
- Nessa nem szeretnéd élvezni a társaságunkat?- kiáltott Louis.
Megfogtam a szendvicses tálcát majd kimentem a fiúkhoz.
- Te egy angyal vagy!- puszilt meg Liam majd elvett egy szendvicset. Leültem Zayn mellé.
- Hol van Niall és Dó?
- Elvonultak a szobájukba.
- Én is követem a példájukat. Hosszú nap, volt a mai sok meglepetéssel. Jó éjt.
- Menj csak, de holnap nem úszod meg!- fenyegetőzött Zayn.
Halványan elmosolyodtam majd a szobámba vonultam.
__________.:*:.__________
Ki volt száradva a szám így felkeltem. Megnéztem az időt kerek hajnali két óra, volt. Nehezen kikászálódtam az ágyból majd le mentem a konyhába. Kivettem a hűtőből a tejet mivel megkívántam majd töltöttem magamnak. Lekapcsoltam a villanyt és vissza indultam a szobámba. A lépcsőhöz érve lépteket hallottam meg a hátam mögül majd két kar fonódott a derekamra.
- Azt hittem, hogy már alszol!- nem láttam mert sötét, volt de a hangja alapján egyből felismertem.
- Most jöttél meg?- fordultam vele szembe.
- Nem már régen csak lépteket hallottam ezért le jöttem. Reméltem, hogy te vagy.
- Szomjas voltam. Milyen, volt a randi?
- Komolyan erről szeretnél beszélni?
- Mért te?
- Mért vagy ilyen?
- Milyen ilyen? Harry beszélj világosan!
- Inkább megmutatom.- hajolt közelebb...
Szia te is tudod mikor kell abba hagyni.Nagyon jó lett ez a rész.Mi a francnak kellet Emmának megjelennie?Remélem össze jön Harry és Nessa meg persze Niall és Dóri.SIESSSSSS!!!!!!!!
VálaszTörlésLovecsi:D 1DodoPayne <3
Hooooooooogy tee mekkora egy paraszt állat vagy...1 óra alatt kivégeztem a blogot és neked itt kell befejeznii????? : @ MOST még MA követelek egy új részt. AZONNAL értetted? :DDDDDD ne kelljen fenyegetőznöm. :DD
VálaszTörlésBocs, előjött belőlem...xD
Raven
Köszönöm eme remek szavakat :DD Örülök, hogy elolvastad a történetem!! Megpróbálom minél hamarabb hozni!!
VálaszTörléspuszi :DD
Neeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeee!!!!!!!! *omloktérdre,ésösszekulcsoltkezekkel,remélemérted,hh* ugye nem fogsz most is úgy megvárakoztatni, mint múltkor, mert ha igen, a képernyőn át foglak megfojtani (ne vedd komolyan, mert a megtenném, nem lenne ki írja tovább) könyörgm ne nyúzd az idegeimet am nagyon jó :)))) imádom :)
VálaszTörlés