30. Játék

"Olyan játék ez, mint a tenisz: te elütöd a labdát, a másik visszapattintja. Néha elhibázod, néha elhibázza. De újra szerválsz, míg egyre jobban játszod a szeretett játékát. Az a  legcsodálatosabb, ha megtalálod azt, akivel egy életen át játszhatod."

 ~ Én ... szeretlek!

 Lefagytam. Testem minden porcikájával küzdöttem azért, hogy ne csókoljam meg. Még soha nem éreztem ehhez hasonlót. Nem is értem magam. Azt hittem, hogy már megedződtem és nem tud így rám hatni. 

- Hogy szeretsz? - suttogtam, most már nem volt kedvem nevetgélni.

Harry elfintorodott, tehát töpreng. Pontosan ez, az amitől féltem, Harry az a fajta fiú aki előbb beszél utána gondolkozik. Hihetetlen, hogy ennyire ismerem. Tetti a nagy fiút, holott még mindig gyerek.

- Mint egy testvért! - puszilt arcon.

Mint egy testvért?! Istenem. Valahol azt éreztem, hogy nem ezt akarta mondani, de ha ő így akkor én is.

- Szuper van egy bátyám! - nevettem.

- Nekem pedig egy húgom. Milyen fura ezt rád mondani!

Beszívtam az alsó ajkam. Eléggé zavaró tényező volt, hogy a hideg homokban fekszem, lelöktem magamról és felálltam. Nyögve, de ő is követte a példám.

- Látom, te sem vagy már a régi!

- Nem vagy vicces! - karolta át a derekam.

 Hohó, az előbb még azt mondta, hogy úgy szeret, mint egy tesót ... Hát kétlem, hogy a testvérek így ölelkeznek. Fejét a vállamra hajtotta, kezével kis köröket írt le a hátamon. A lényeg az, hogy nem táplál irántam semmit, nem igaz? Kezdnem azt hinni, hogy egy megrögzött hazudozó. Haza indultunk. Nem vágytam másra csak egy kiadós alvásra.

 ~✿~✿~✿~✿~✿~

 - ... és rám feküdtél! - vihogott a barátnőm és ledőlt a kanapéra. 

Louis a fejét fogta szégyenében. Niall se könnyítette meg a dolgát kikapta a kezemből a telefonom és megmutatta mindenkinek a felvételt, amit készítettem. Még Paul is jókat kacagott rajta. Liam felszerette volna rakni twitter - re, de nem engedtük neki. Mindenki lent ült a nappaliban csak Zayn nem. Én a földön kuporodva ettem az anyum által elkészített csokis rudat.

- Kapok? - ült mellém Harry.

Bólintottam, mivel tele volt a szám. Louis már legalább századszorra nézte meg a videót közben azt, hajtogatta, hogy ezt Eleanornak nem szabad megnéznie.

- Ugyan már Louis, ha szeret akkor nem fog rajtad nevetni! nyugtatgatta Dóri.

- Te is nevetsz, pedig azt hittem, hogy szeretsz!

- Szeretlek is ... csak vicces!

- Tudjátok ma kiderült, hogy ki is bír engem a legjobban! - állt fel. - Egyedül Zayn mivel ő nem nevet rajtam.

- Ja, mert nincs itt! - szólalt meg Harry.

- Tényleg, hol van? - érdeklődtem.

- Bezárkózott! - felelte egyszerre Dóri és Niall amin el is pirultak.

Bezárkózott? Ó, tényleg randija volt Perrie - vel. Ajaj, Malik megint a padlón van és miattam. Többet nem adok neki tanácsot. Elvettem Harry kezéből a sütis tálat.

- Héé! - mordult fel.

- Kuss! - szóltam rá, majd felfutottam a lépcsőn.

Utálom, ha furdal a lelkiismeret. Ki szereti? Valahogy ki kell engesztelnem ... Még, ha nem is én vagyok a főben járó bűnös. Zayn szobájához somfordáltam és kopogtam ... kopogtam ... kopogtam ...

- Húzz innen, Niall! - ordított ki.

- Zayn, kérlek engedj be!

Halottam, hogy nyikorog az ágy és ezzel egy időben kinyílt az ajtó. Zayn tréning gatyában feszített nem mellesleg póló nélkül. Tisztán látszódtak a tetoválásai.

- Hoztam sütit! - emeltem fel a sütis tálcát.

Félre állt az ajtóból így én betudtam menni. A függönyök miatt, félhomály uralkodott a szobájában. Zayn hangosan becsapta az ajtót és visszafeküdt az ágyba. Én pedig felültem az íróasztala tetejére. Odatoltam hozzá a tálcát.

- Sajnálom, Zayn! - szólaltam meg.

- Nem nekem való a szerelem! - nevetett.

- Ne beszélj hülyeségeket!

- Te nem láttad, Perrie arcát mikor elmondtam neki, hogy szerelmes vagyok belé. Úgy nézett rám, mint egy UFÓ - ra szokás. Még virágot is vittem neki, de nem fogadta el! - biccentett fejével a földre ahol egy csokor rózsa hevert. - Soha nem éreztem ilyen rosszul magam!

Nem értem ezt a csajt, de tényleg. Képes így viselkedni vele?! Ahogyan az ágyon feküdt olyan sebezhetőnek mutatkozott.

- Zayn az a csaj agyilag zokni! Fogalma sincs róla, hogy most mit, dobot el magától.

- Miért, mit dobott el? - ült fel.

- Egy fantasztikus fiút. Hiszen, te vagy amaZayn! - nevettem.

- Harry a világ legszerencsésebb embere! Ki gondolná, hogy két ilyen különböző személyiség, mint ti ennyire összepasszoltok!

- Ilyenek a testvérek!

- Testvérek? - nevette fel. - Úgy hiszem előbb vagy utóbb vérfertőzést fogtok véghez vinni!

- Ha Harryn múlik akkor utóbb, vagy soha.

- Beszéljek vele?

- Isten ments, még csak az hiányozna! - álltam fel. - Ha, gondolod társulj hozzánk lent leszünk.

- Rendben. - mosolygott. - Finom a süti.

- Tudom. - kacsintottam és kijöttem onnan.

Sokkal jobb így, hogy nem gyötör semmi. Perrie egy barom ez tény! Mielőtt lementem volna a többiekhez, bementem a szobámba. Megígértem anyunak, hogy felhívom. Előkutattam a telefonom és tárcsáztam: 

 - Szia! - vette fel az öcsém.

- Hellóka! Anya a közelben?

- Mindenki itt van, ki vagy hangosítva!

- Értem. Mi újság? Anya ugye aludtál?!

- Muszáj volt neki. - válaszolt anya helyett apa. - Mesélj minden rendben? Ugye nem piszkálnak?

- Kik piszkálnának?

- Mondjuk az a göndör gyerek!

- Apa, te is kezded?

- Már be is fejeztem. - nevetett a saját viccén.

- Kislányom! - szólalt meg anya. - Olvastam az újságba, hogy kitört egy vulkán ugye nem esett bántódásod?

- Anya, Londonban NINCS ismétlem nincs vulkán!

- Nessa, mikor jössz haza? - halottam meg Lili hangját.

- Nem kell sietned! - nyilván való, hogy ez a mondat Ricsitől származott.

- Én is szeretlek. Lili nyár végén ...

- Hozol ajándékot?

- Szeretnéd, hogy vigyek?

- Igen!

- Én is kapok? - ordított az öcsém.

- Nem! Most mennem kell. Legyetek jók! Anya nyugi. Apa nyugtatgasd! Szeretlek titeket!

- Mi is, szia!

 Ledobtam az ágyra a telefont. Úgy látszik, ma nem megyek sehova, mivel kint zuhog az eső. Lehangoló, ha nyáron esik. A szobában fülledt volt a levegő így hát, kinyitottam az erkély ajtót és csak utána mentem le a többiekhez, akik ugyanúgy ültek, ahogy hagytam őket. Harry megpaskolta a szőnyeget jelezve, hogy üljek mellé. Mosolyogva huppantam le a földre.

- Játszunk valamit! - kiáltott fel Niall.

- Tényleg, mondjuk Felelsz vagy merszet! - ujjongott Dóri.

- Ó, persze ... - nevettem. - Sok ilyen történetet olvastam és soha nem volt jó a vége. Főleg miattad Louis.

- Jaj, Nessa játszunk! - hajtotta fejét a vállamra kérlelve Harry.

- Legyen.

- Szuper! - csapta össze a kezét Liam.

- Fűszerezzük meg egy kicsit! - javasolta  Louis. - Aki nem csinálja meg a rászabott feladatott az zálogot add!

- Oké! - válaszoltuk egyszerre.

Louis kiment a konyhába egy kólás üvegért. Visszajött, megállt a nappali közepén kiitta az utolsó cseppeket az üvegből és letette a földre majd leült mellém. A többiek is lekucorodtak. Paulnak nem volt kedve a játékhoz így ő elment otthonról. Zayn pedig még mindig magányba burkolózik. Louis sunyin végig nézett rajtunk majd egy határozott mozdulattal megpörgette az üveget. Imádkoztam, hogy ne rám mutasson, meghallgatták az égiek az imáim. Dórit választotta.

- Dóri! Felesz vagy mersz? - kérdezte vihogva Louis.

A barátnőm megvakarta a tarkóját. Mindig ezt csinálja, ha nehéz döntés előtt áll. Kifújta a bent tartott levegőt és válaszolt: 

- Merek!

Louis kisfiús arca eltorzult ... előjött belőle az "állat". Dóri arcán lehetett látni a feszültséget.

- Oké! - dörzsölte két tenyerét gonoszan. - Állj ki az esőre és járd el a kacsa táncot.

Csak ennyi? Többre számítottam tőled Tomlinson. Dóri kuncogva felvette a papucsát és szó szerint kifutott. Mi az ablakon keresztül néztük végig. Nekem inkább pingvin táncnak tűnt. Vacogva vissza jött, egyből a szobájába ment, hogy szárazz ruhát húzzon. Megvártuk, hogy leérjen utána folytattuk a játékot. Most Dóri pörgetett. Rövid forgás után Niall - en állt meg.

- Felesz vagy mersz?

- Merek, baby! - dobbantott egyet a lábával.

- Sztriptízelj Louisnak!

Már csak attól, hogy elképzeltem fulladozva nevettem. Harry berakta Christina Aguilera - tól a Moulin Rouge -t.

Naill pedig táncolni kezdett. Louis arcizmai megfagytak mikor a szöszi levette a pólóját. Kínomban a szemem elé kaptam a kezem, bármennyire is látni szerettem volna szálkásított felsőtestét nem vitt rá a lélek. A nadrágját már nem merte levenni hál' istennek. Leült és pörgetett:

- Liam, felelsz vagy mersz?

- Felelek! - mondta nagyon bátran.

- Rendben. Mikor feküdtél le ÚGY Danielle - lel?

- Mhh ... másfél hónapja!

- Uram atyám az rengeteg idő! - ámuldozott Louis. - Én minden héten legalább háromszor gerincre vágom El - t.

- Ez több infó volt amit, megszerettem volna tudni. - szólaltam meg.

- Egyetértek! - bólintott Dóri.

Liam erősen megpörgette az üveget. Gyorsan pörgött körbe - körbe majd megállt Harry előtt.

- Merek! - előzte meg Harry Liamet.

- Remek. Válassz ki közülünk, valakit akivel ma alszol!

- Képtelen vagy megszívatni! - nevetett önelégülten. 

- Csak válassz!

- Louis ... sajnálom, de megcsallak. Nessával alszok! - karolta át a vállam.

- A kihívás pedig az ...

- Mi? Nem az a feladat, hogy együtt aludjak Valakivel?

- Hát persze, hogy nem! Azt még nem mondtam el, hogy hogyan!

- Hogyan?

- Meztelenül! - kiáltott.

A mosoly, ami eddig az arcomon ült lehervadt. Pucéron aludjon velem? Meg van húzatva ez a Liam gyerek? A perverz formáját! Louis huhogni kezdett és társultak hozzá a többiek. Dórira vetettem a " hagyd abba a baromkodást, vagy megfújtalak" nézésemet. Egyből vette a lapot és elbújt Niall mögé.

- Harry adj zálogot! - parancsoltam.

- Dehogy adok! Várlak a szobádban! - kacsintott és felment.

- Liam, ugye te élvezed a helyzetet?! - mordultam rá.

- I ... Nem!

- Utállak titeket! - álltam fel.

 Akkor se lesz az, amit ők akarnak én nem alszok Harryvel ilyen körülmények közt az már biztos. Elhozom a takarom és átmegyek Zaynhez, legalább Ő nem pucér!

 - Bemegyek! - kiabáltam és benyitottam ...